Túlnőheti-e valaha a mesterséges intelligencia az embert, avagy milyen messze van a technológiai…
Túlnőheti-e valaha a mesterséges intelligencia az embert, avagy milyen messze van a technológiai szingularitás?!
Pár hete láttam Elon Musk (SpaceX, Tesla, OpenAI, Neuralink) és Jack Ma (Alibaba) vitáját a mesterséges intelligenciáról és az emberiség jövőjéről. Aki esetleg nem látta volna az itt megnézheti angolul:
Kettejük közt az egyik legélesebb vita a mesterséges intelligenciáról alakult ki. Míg Jack Ma szerint az ember soha nem lesz képes olyan MI-t alkotni ami okosabb nála, addig Elon Musk az emberiséget egyenesen az MI “bootloaderének” nevezte. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az emberiség hosszú távú története valójában az MI története lesz, a jelenleg ismert emberiség csupán egy fázisa az evolúciónak. Jack Ma azzal érvelt az MI ellen, hogy nem létezik a világon olyan élőlény vagy bármilyen “dolog” ami önmagánál fejlettebb dolgot tudna létrehozni. Ennek az érvelésnek még gyerekkoromban hallottam egy egyszerű változatát miszerint “egy szék sem képes létrehozni egy másik széket, egy ember hogy lenne képes létrehozni egy magánál jobb másik lényt”. Azt hiszem ez az egyik leghülyébb érvelés amit valaha hallottam. Se füle se farka. Valójában nem állít semmit, csak azt, hogy ha eddig senkinek nem sikerült, akkor bizonyára nekünk sem fog. Van azonban ennek az érvelésnek egy szofisztikáltabb változata mely szerint az emberi agy túl komplex ahhoz, hogy emberi aggyal megértsük. Ez az érvelés pont ugyanannyira nincs alátámasztva mint az előző, ugyanakkor személy szerint magam is egyet értek vele. Az emberi agy valóban hihetetlenül bonyolult és el tudom fogadni, hogy emberi aggyal nem vagyunk képesek ilyen komplexitás áttekintésére. Ennek ellenére a vitában 100%-osan Musk mellett állok és úgy gondolom, hogy van esély rá, hogy a nem túl távoli jövőben ember szintű (majd azt meghaladó) MI-t alkossunk. Hogy feloldjuk ezt a látszólagos ellentmondást, elsőként meg kell értenünk, hogy hogyan működnek a neurális hálózatok, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia.
Fei-fei Li fenti előadása szerintem nagyon jól megragadja a lényeget. Az előadásban a gépi látásról beszél és arról, hogy sokáig hagyományos algoritmusok segítségével próbáltuk megoldani a problémát. Persze sikertelenül. Nagyon nehéz olyan algoritmust készíteni ami képes felismerni egy macskát egy képen. Lám, itt egy probléma ami sokkal sokkal egyszerűbb, mint az emberi szintű mesterséges intelligencia, mégsem boldogulunk vele. Csakhogy ezt a problémát sikerült megoldani! A megoldás kulcsa a neurális hálózat, azon belül is a konvolúciós neurális hálózat. Egy ilyen hálózatot legegyszerűbben egy fekete dobozként képzelhetünk el aminek vannak bemenetei, vannak kimenetei és van rajta több ezer tekergethető potméter amivel a működését szabályozhatjuk. A potméterek beállításától függően a doboz más és más működést valósít meg. Olyan tehát mint egy számítógép amit programozási nyelvek helyett potméterek ezreinek állítgatásával programozhatunk. A varázslat ott van a dologban, hogy a potmétereket nem nekünk kell állítgatni, ezt a feladatot ugyanis elvégzi helyettünk egy tanító algoritmus ami a minták és az elvárt kimenetek függvényében hangolgatja nekünk a potmétereket egészen addig míg meg nem kapjuk a kívánt működést. Ebben az esetben tehát az algoritmust nem egy ember írja hanem egy program a megadott minták alapján. Az így elkészült “neurális programokat” emberi elmével képtelenek vagyunk átlátni hiszen annyira komplexek, ennek ellenére nagyon szépen működnek és teszik a dolgukat az élet megannyi területén. A neurális hálózatok segítségével tehát sikerült alkotnunk valami olyan komplex dolgot aminek a működését nem értjük (a szó hagyományos értelmében), mégis működik. A neurális hálóknak köszönhetően borul az az érvelés, hogy azért nem alkothatunk emberi szintű mesterséges intelligenciát mert az agy működése túl komplex ahhoz, hogy megértsük, hiszen a neurális hálók is ilyen “érthetetlenül komplex” rendszerek, mégis napi szinten hozzuk létre és használjuk őket az élet egyre több területén.
Ha mélyebben érdekelnek a neurális hálózatok, esetleg programozóként szeretnél elmélyedni a témában, itt egy korábbi írásom a témában: https://medium.com/@thebojda/tensorflow-alapoz%C3%B3-d2d1ee97c9db
Persze az emberi látás bizonyos szintű sikeres modellezése még nagyon messze van a megértéstől és az öntudattól. Nehéz elképzelni, hogy egy neurális háló megfelelő mennyiségű tanítás után egyszer csak elkezd emberként működni. Nos, én sem gondolom, hogy így történne. Akármilyen jók is a számítógépeink, akármilyen gyorsan is tanulnak, sok milliárd évnyi evolúciós fölényben vagyunk velük szemben. Az előnyünk tehát nem abban rejlik amit életünk során megtanulunk, hanem abban amit már születésünkkor a génjeinkben hordozunk. Az emberi agy evolúció általi előhuzalozása az aminek köszönhetően képesek vagyunk az absztrakt gondolkodásra vagy ami egyáltalán lehetővé teszi, hogy rendelkezzünk öntudattal. Úgy gondolom, hogy a gépeknek el kell tanulniuk ezt tőlünk ahhoz, hogy végül maguk is emberként legyenek képesek viselkedni és gondolkodni. Nem gondolom, hogy egyik napról a másikra arra ébredünk majd, hogy valaki megalkotta az emberi szintű mesterséges intelligenciát. Sokkal inkább képzelem ezt egyfajta átmenetként ember és gép között, úgy ahogyan Ray Kurzweil is írt róla a Szingularitás küszöbén c. könyvében. Vagyis az MI nem egy tőlünk különálló új faj lesz, sokkal inkább az emberi evolúció egy új fázisa. Mi magunk leszünk az MI!
A neurális hálózatok és a gépi tanulás amellett, hogy az élet minden területére betör, nagy segítségünkre lehet abban is, hogy egy olyan komplex rendszert mint az emberi agy illesszen a már meglévő gépi rendszereinkhez. Ebben az esetben a neurális hálózatok a tolmács szerepét töltik majd be a két rendszer között és olyan új lehetőségek előtt nyílhat meg a kapu mint a teljesen valósághű VR.
Ha érdekelnek az agy-gép interfészek, és hogy ez a technológia hogyan vezethet majd el a teljesen valósághű VR-hez, itt egy korábbi írásom a témában: https://medium.com/@thebojda/neuralink-openwater-darpa-n3-avagy-milyen-messze-van-a-minden-%C3%A9rz%C3%A9kre-kiterjed%C5%91-matrix-4472f823a47
Az agy-gép interfészeknek köszönhetően gondolkodásunk és személyiségünk egyre nagyobb részét képezheti majd az MI. Úgy gondolom, hogy az MI idővel képes lesz egyre több feladatot átvenni az agyunktól vagy akár szimulálni annak teljes működését is. Az átállás folyamatos lesz. Ahogyan egyre nagyobb részünk lesz az MI, egyre inkább válik jelentéktelenné az emberi komponens. Jó eséllyel észre sem vesszük igazán, hogy mikor válunk emberből géppé. A fejlődés bizonyos fokán egyszerűen kikopik a biológiai komponens és ami marad az az emberi szintű mesterséges intelligencia. Talán soha nem fogjuk megérteni az agy komplex működését és soha nem fogjuk megalkotni az emberi szintű mesterséges intelligenciát. Ez az amiben Jack Ma-nak igaza lehet. Ugyanakkor az emberiség jövője jó eséllyel mégiscsak az MI. Mi emberek válunk majd intelligens gépekké idővel, akik majd úgy gondolnak vissza régi biológiai őseikre, mint “bootloaderre”, ahogyan Elon Musk mondta…
Levezetésnek itt hagyom egy régebbi írásom. Egy kis novellát, ami a fenti témát dolgozza fel röviden: https://medium.com/@thebojda/a-mes%C3%A9ken-t%C3%BAl-796924b65e07