Mi a fene az a felhő alapú gyártás?!

Mi a fene az a felhő alapú gyártás?!

Az ENVIENTA white paperben és az ENVIENTA Platform nyitó oldalán is sokszor találkozhatunk a felhő alapú gyártás (angolul cloud-based manufacturing) kifejezéssel. Ez a “misztikus” szóösszetétel az ENVIENTA ökoszisztéma egyik kulcseleme, így érdemes róla kissé részletesebben beszélnünk.

Az ENVIENTA alapvetően a kozmo-lokalizáció elvének gyakorlati megvalósítása. A kozmo-lokalizáció (cosmo-localization) lényege, hogy míg a tudást próbáljuk minél teljesebb körben szabadon hozzáférhetővé tenni (globális tudás), addig a gyártás legyen minél inkább az erőforrások és a vevők közelében (lokális gyártás). A lokális gyártásnak köszönhetően sokkal optimálisabb lehet az erőforrásfelhasználás és kisebb az ökológiai lábnyom. Ezen elvek mentén sokak számára talán már felsejlik az ENVIENTA struktúrája, ahol az ENVIENTA Platform tölti be a központi tudástár szerepét, az egyes termékek gyártása pedig decentralizált módon, lokális gyártóegységekben történik.

Sokan azonban félreértik ezt a struktúrát. Ebből adódnak például olyan kérdések, hogy akkor majd az iPhone-okat is makerspace-ek fogják gyártani? Nyilván nem. És itt jutunk el a felhő alapú gyártás fogalmához…

A felhő alapú gyártás “felhő” fogalmát a számítógépes felhő definíciójából kölcsönöztük. A számítógépes felhő esetén arról van szó, hogy egy cég a számítási kapacitását (szervereit) bérbe adja másoknak, méghozzá oly módon, hogy abból mindenki annyit vesz ki és onnan, amennyire és ahonnan szüksége van arra. Nincs ez másképp a felhő alapú gyártás esetén sem, amikor a világon mindenütt jelenlévő gyártói kapacitásból (ENVIENTA gyártói partnerhálózata) ott és annyit veszünk ki, ahol és amennyire szükségünk van.

Amit fontos megértenünk, hogy ez első körben nem feltétlenül a tömeggyártás kiváltását fogja jelenteni. Teljesen értelmetlen lenne olyan gyártói hálózatot kiépíteni, ami pénzügyileg fenntarthatatlan. Ha valamit 10x drágább helyben előállítani mint tömeggyártásban, vagy egyszerűen a speciális feltételek, vagy a mennyiségi tényezők miatt nincs is lehetőség a helyi gyártásra, azt nyilván tömeggyártásba kell vinni. Ugyanakkor rengeteg olyan eset van, amikor a helyben történő gyártás gazdaságosan megoldható. Az ilyen esetekben nem szükséges raktárkészletet fenntartani, nincsenek feleslegesen legyártott termékek és minden a fehasználó igényeihez igazítható. A termékek tervezésénél figyelembe vehetőek az ökológiailag fenntarthatóbb körkörös gazdaság és a lokális gyártás szempontjai. Ami pedig a legfontosabb, a technológia fejődésével a 3D nyomtatásnak, robotizálásnak és az intelligens rendszereknek hála a súlypont egyre inkább a lokális irányba tolódik.

Gondoljunk csak Elon Musk Gigafactory-jára, ahol szinte teljes egészében robotok gyártják az autókat, az energiaellátásért pedig napelemek felelnek. Egy ilyen gyár esetén szinte teljesen mindegy a helyszín. Nem érdekes, hogy olcsó vagy drága a munkaerő, hiszen a gépek mindenhol ugyanúgy dolgoznak. Egy ilyen gyár esetén egyedül az a szempont, hogy minél közelebb legyenek a felhasználandó erőforrások és a kész termék minél hamarabb eljusson a fogyasztóhoz. Maga a gyár kényelmesen elműködik akár a sivatag közepén is.

Úgy gondoljuk tehát, hogy a jövő egyértelműen a decentralizált, lokálisan működő gyártóegységeké, legyenek azok emberek által üzemetetettek, vagy teljes egészében robotizáltak. Ennek a jövőnek kíván elébe menni az ENVIENTA Platform a felhő alapú gyártás filozófiájával, ahol az egyes elszigetelten létező lokális gyártóhelyek az ENVIENTA intelligens erőforrás menedzsment rendszerének köszönhetően egyetlen gyártőfelhőként kezelhetőek. Ahonnan a rendszer az igényeknek megfelelően allokál gyártókapacitást a termékek előállításához.