Open Google Plus
Open Google Plus
Felmerült bennem a gondolat, hogy a Google Plus megszűnése után mennyire lenne nehéz azt a felhasználóknak maguknak hosztolni.
Annak idején, még a Google Plus előtt volt egy nyílt kezdeményezés, ami nagy visszhangot kapott, aztán szépen el is tűnt a süllyesztőben (létezik még, de nem lett belőle új Facebook). Ez volt a diaspora, ahol valójában bejött a körök fogalma, csak ott aspektusoknak hívták. Annak idején annyira láttam a fantáziát a projektben, hogy el is kezdtem egy saját diasporára épülő projektet, a Diaspora in Wordpress-t (https://github.com/TheBojda/Diaspora-in-Wordpress). A projekt célja a Diaspora protokoll WordPress-be történő integrálása lett volna. Én kicsit máshogy gondolkodtam, mint a Diaspora csapata. Ők pod-okba akarták gyűjteni a usereket (tehát kis közösségi portálokba, amik egymáshoz kapcsolódnak), én pedig úgy gondoltam, hogy egy igazán decentralizált rendszer nem pod-okból, hanem tisztán a userekből kell, hogy álljon. Az én közösségi hálózatom alap építőköve tehát a felhasználó személyes (WordPress) blogja. A Diasporában a profil egy hCard szabvány szerint feltaggelt sima HTML oldal. Ez a WordPress-en belül is egy sima oldal lett volna, ami az admin felületen kitölthető. A Diasporában a publikus stream egy RSS/Atom kompatibilis activity stream. Ezt a blog postok adták volna. Tehát egy “diasporásított” blogban az egyes blogbejegyzések a newsfeed postjai, amik ugyanúgy kommentelhetőek, likeolhatóak, stb. A körök kezelésére, és a user interakcióra egy titkosított, hitelesített protokoll szolgált. Ha pl. készült egy post, ami csak egy adott körnek szól, azt becsomagolta a küldő fél egy a fogadó publikus kulcsával kódolt XML-be és digitálisan aláírta, majd elküldte egy POST kéréssel a Diaspora megfelelő végpontjára. Így ezek a privát postok az e-mailekhez hasonlóan küldődtek szét a címzetteknek. Hasonló XML csomagokban mozogtak a commentek, like-ok, stb. A rendszer előnye, hogy a felhasználó teljes newsfeedje a pod-on (az én esetemben pedig a felhasználó saját szerverén, de legalábbis a saját WordPress blogjának adatbázisában) tárolódik, és a pod-nak (felhasználónak) teljes kontrollja van felette. Annak idején annyira hittem a projekben, hogy közösségi finanszírozás kampányt is indítottam a létrehozására. Összesen 4000$-t kértem volna, ami olyan 3–4 hónapra fedezte volna a kiadásaimat. Úgy tippeltem, ennyi idő alatt össze lehet rakni egy ilyet. Végül nem jött össze a dolog, pedig ki tudja, talán egy pár klikkel WordPress-be húzható modullal a Diaspora projekt is nagyobb sikereket ér el. Talán…
Ami miatt eszembe jutott a dolog, hogy egy ilyen Diaspora szerű protokollra építve ugyanígy létrehozható egy alap Google+ klón, mivel pontosan erre a működésre van szükség ott is. A meglévő newsfeed a takeout-ból visszanyerhető, és adatbázisba tölthető. Ebből aztán könnyen generálható az activity stream, és az e-mail szerű kommunikációs protokollt sem annyira nehéz implementálni. A dolog talán még egyszerűbb, ha az embernek nem kell alkalmazkodnia sem a WordPress-hez, sem a Diasporához, egyszerűen csak mintaként tekint a megoldásra. Egy ilyen klón létrehozása pár heti munkával kivitelezhető. Ráadásul a kapott rendszer teljesen decentralizált és minden adat a felhasználók kezében van.
Mivel időm biztos nem lenne most arra, hogy nekiugorjak egy ilyen rendszernek, ezért gondoltam megírom ezt a bejegyzést, hátha valaki kedvet kap hozzá. A Diaspora in WordPress GitHub linkje fentebb megtalálható, de a Diaspora Wikiben ott a protokoll leírás (az én időmben ilyen még nem igazán volt, úgy kellett visszafejtenem a ruby kódot). Ha esetleg belevágnál a dologba, és kérdésed van, itt mediumon a komment részben szívesen válaszolok rá (ha tudok).