ICO tokenek és coinok, avagy mi adja a kriptovaluták értékét?!

ICO tokenek és coinok, avagy mi adja a kriptovaluták értékét?!

Amikor annak idején megismerkedtem a BitCoinnal, sokáig képtelen voltam megérteni, hogy egy ilyen, csak virtuálisan létező “játékpénznek” mitől lesz értéke. Ráadásul nem is kis értéke, hisz manapság egyetlen BitCoin több ezer dollárt ér. Azt értettem, hogy a BitCoin mennyisége véges, hogy a blokkláncon való tárolás nagyon biztonságos, hogy a privát kulcs miként biztosítja a tranzakciók hitelességét, stb. Értettem, hogy a BitCoin miért képes pénzként működni. De egy dolog nem volt világos: mi adja az értékét? Végül Gabriel Varaljay barátom nemrégiben publikált cikke segített megvilágítani a lényeget…

Ahhoz, hogy válaszoljunk a címben feltett kérdésre, először érdemes kicsit elidőznünk az ICO világában. Arról van ugye szó, amikor egy startup úgy von be tőkét a projektjére, hogy saját pénzt (tokeneket) hoz létre és ennek egy részét értékesíti. A befolyt összegből a startup megvalósíthatja a projektet, ami aztán valamilyen formában értéket ad a tokeneknek. Az egyik tipikus példa az Ethereum pénze, az ether. Az Ethereum hálózat szoftverének kifejlesztését annak a 60 millió ethernek az eladásából fedezték, amit a hálózat indulásakor hoztak létre. Az Ethereum hálózat fő szolgáltatása, az okosszerződések futtatása csak és kizárólag ether felhasználásával lehetséges. Ez adja a tokenek értékét. Az egyik mód tehát, hogy értéket adjunk a tokenjeinknek, hogy a szolgáltatásunkat csak és kizárólag ezen tokenek segítségével lehessen igénybe venni. Ez persze nem az egyetlen lehetséges modell. Saját projektünk, az ENVIENTA ICO-ja esetén például a termelt profittól függő magasabb áron igény szerint visszavásároljuk a kiadott tokeneket, illetve más projektekhez hasonlóan fizetőeszközként is elfogadjuk őket, ugyanakkor elfogadunk más kriptovalutákat, vagy hagyományos valutát is a szolgáltatások értékesítésekor.

Akkor tehát a cég által nyújtott szolgáltatások adják a token értékét?

Igen is meg nem is. Azt ugyanis, hogy a szolgáltatás mennyit ér, a kereslet, vagyis a szolgáltatás felhasználói határozzák meg. Ez pedig már egy elég komplex dolog, hisz nem csak az számít, hogy aktuálisan az adott szolgáltatás mennyire értékes (tipikusan az ICO idején még nincs is szolgáltatás), hanem az is, hogy várhatóan a jövőben mennyire lesz értékes. Ez az a pont, ahol elszabadul a dolog és elkezd külön életet élni. Minden kis rezdülés, jel, elszólás pozitív vagy negatív irányba lökheti az árfolyamot. Kellően nagy hírveréssel a semmit is el lehet adni méregdrágán és ugyanígy ha nem elég jó a felvezetés, egy hatalmas piaci potenciállal rendelkező projekt tokenjeinek ára is a földig zuhanhat. Az ENVIENTA tokenek esetében például az lesz a meghatározó, hogy a munkálatok előrehaladtával az emberek milyen profitra számítanak. Ahogyan Gabriel is írta, a token kibocsátás után az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy keményen dolgozunk, de a tokenek árára nem lesz közvetlen hatásunk. Ha az emberek bíznak a projektben, a tokenek ára fel fog futni, ha nem bíznak benne, akkor le fog zuhanni. Az árfolyamra közvetlen ráhatásunk nem lesz, csakis közvetett. Nyilván mivel a projektet a megtermelt profitból kell fenntartanunk, illetve az ENVIENTA is nagy mennyiségű tokennel rendelkezik, ezért az lesz az érdekünk, hogy a tokenek minél magasabb árral rendelkezzenek.

No és a BitCoin és a többi hasonló kriptovaluta, amik mögött nincs konkrét cég?

Az ICO esetén láttuk, hogy van egy cég (vagy tulajdonos nélküli rendszer, mint az Ethereum), ami valamilyen szolgáltatást nyújt, és ha közvetett módon is, de ez ad értéket a tokeneknek. A BitCoin és más altcoinok esetén viszont nincs sem cég, sem konkrét szolgáltatás a valuta mögött. Mi az tehát, ami az értékét adja? Nos, valójában van cég és szolgáltatás is a BitCoin mögött. Nem is egy. Amikor egy cég szolgáltatást, terméket, vagy éppen hagyományos valutát (pl. tőzsde) ad BitCoinért, azzal ugyanúgy beáll mögé, ahogyan az ICO esetén is. Egyszerűen csak annyi a különbség, hogy az ICO esetén a cég nyomja a tokent, a BitCoin és más altcoinok esetén pedig már létezik a kriptovaluta, és utólag sorakoznak fel mögé a cégek. Míg az ICO egy centralizált modellt követ, addig a bitcoin decentralizált abból a szempontból, hogy egyetlen cég helyett cégek százai állnak mögötte. Ez abból a szempontból rizikósabb, hogy egy cég bármikor dönthet úgy, hogy kihátrál az adott valuta mögül (ICO esetén vállalja a cég, hogy a kiadott tokent mindig elfogadja), ugyanakkor a több lábon állás (több cég van a valuta mögött) bizonyos szempontból biztonságot is ad. Ezt a momentumot ragadt meg Charlie Lee az LTC kapcsán (Gabriel cikkében olvasható a teljes szöveg), amikor azt mondta, hogy az árfolyam eséséért csak a közösség hibáztathatja magát. Ha magasabb árfolyamot szeretnének elérni, tegyenek érte, hisz ők maguk, a közösség az, akik értéket adnak az LTC-nek. Az ENVIENTA projekt 4. fázisának megvalósulása esetén mi pont egy ilyen decentralizált modellt tervezünk bevezetni, ahol a partnerek elfogadják az ENV tokeneket, valamint a termelt profit egy részével támogatják a visszavásárlási pool-t, ami a tokenek értékének növekedésében fog megjelenni. Ezzel az utolsó fázisban ötvözni szeretnénk a hagyományos (centralizált) ICO és a decentralizált kriptopénzek előnyeit.