Mi a fene az az ICO?

Mi a fene az az ICO?

…és hogyan akarunk belőle oktatóközpontot építeni a Kanári szigeteken?!

Hogy megértsük az ICO modell működését vissza kell néznünk a klasszikus startup finanszírozás mintájára. Egy átlagos startup életciklusa valahogy úgy kezdődik, hogy jön egy “világmegváltó” ötlet, esetleg készül egy MVP (kb. deszkamodell), majd a legvégén felmerül az igény, hogy pénzt kell szerezni a projekt megvalósításához.

Egy szoftver projekt esetében a fejlesztési költségek és marketing az ami nagy pénzeket emészt fel, egy hardver projektnél pedig ehhez nyilván hozzájön még a gyártás is. Akárhogy is legyen, előbb vagy utóbb pénzre lesz szükség a projekt fejlődéséhez. A pénzszerzés hagyományos útja, hogy befektetőt kell keresni, aki így tulajdonrészt szerez a cégben (ezzel együtt szabadalmakban és minden kapcsolódó produktumban), amiért cserébe biztosítja a szükséges tőkét. A befektetést követően a befektető üzlettársunk lesz, követi minden lépésünket és az esetek többségében beleszólása is van a döntésekbe — folyamatokba. De mi van, ha valaki nem akar vagy esetleg nem is tud hagyományos befektetőt bevonni a projektjébe? Na itt jön a képbe a 2017-es év legújabb hulláma: az ICO.

Az Ethereum mint az egyik legelső ICO

A már említettekre az egyik legjobb példa az Ethereum projekt. Egy olyan blokklánc alapú, okos szerződések futtatására szolgáló platformról beszélünk, amely decentralizált módon fut gépek hálózatán. Itt most nem térnénk ki az Ethereumra mint platformra (erről már volt szó), csupán kiemelném, amit most érdemes megértenünk.

A rendszer alapját képező szoftver nyílt forrású és bárki által szabadon felhasználható vagy módosítható. A rendszert futtató hálózat decentralizált, a rendszer készítői nem birtokolják azt. Ebből következően tehát nincs semmi, amiben a befektető tulajdonrészt kaphatna, hiszen a rendszer fejlesztői nem rendelkeznek sem a szoftver sem a szolgáltatás felett. Valójában cég sincs az Ethereum mögött. Létezik ugyan egy Ethereum alapítvány és egy Ethereum szövetség, de ezek nem birtokolják az Ethereum rendszert, csupán a karbantartásért felelősek. Az Ethereumot (a bitcoinhoz hasonlóan) nem birtokolja senki!

De akkor hogy lehet pénzt szerezni egy ilyen projektre? Hagyományos, centralizált rendszer esetén az üzleti modell az lenne, hogy az okosszerződések (kis programok) futtatásáért pénzt kérünk, majd később ebből származik a profitunk. Így működik például az Amazon Lambda szolgáltatása. Az Ethereum esetén viszont mivel nem központosított a szolgáltatás, ezt nem lehet megtenni. A zseniális megoldás az, hogy az okos szerződések futtatásáért a rendszer blokklánc alapú belső valutájával, az Etherel (ETH) lehet fizetni.

Az Ether a bitcoinhoz hasonlóan a rendszert fenntartó csomópontok tulajdonosainál termelődik (bányászat), ugyanakkor a bitcointól eltérően itt a mennyiség nem nulláról indul: a rendszer indulásakor 60 millió Ether-t hoztak létre, amelyet pénzért értékesítettek. Ez volt tehát az ICO (Initial Coin Offering), vagyis az első token kibocsátás, amivel pénzt vontak be a projektbe, hogy fedezzék annak költségeit (szoftver fejlesztés, stb.).

Hogyan általánosítható a modell, vagyis mi általánosságban az ICO?

Nézzük meg kicsit alaposabban, hogy mi is történt az Ethereum esetében. Amikor egy hagyományos befektető pénzt tesz egy projektbe, azt a későbbi haszon reményében teszi. Ha úgy tetszik, a profit terhére hitelez, kvázi diszkont áron “megveszi a profitot”. Ez persze elég pongyola megfogalmazásként hangzik, de így tudok rámutatni a lényegre: egy ICO esetén ugyanis valami hasonló történik. Ha az Ethereum egy hagyományos szolgáltatás lenne, akkor pénzt kérnénk az okos szerződések futtatásáért. Mivel ez itt nem oldható meg, ezért az Ethereum “tokenizálta” a jövőbeni profitot és ezt adja el a befektetőknek.

Kicsit olyan ez mintha részvényeket bocsátana ki a cég, de ezek a tokenek valójában mégsem részvények, hiszen nem jár hozzájuk valódi tulajdonrész vagy szavazati jog, ugyanakkor a profitból részesedés jár utánuk. Mivel okos szerződéseket csak Ether felhasználásával lehet futtatni, ezért ha kelendő a szolgáltatás, nagy lesz a kereslet az Etherre, ami felviszi annak árfolyamát.

Ilyen módon a profit a tokenben realizálódik. A könnyebb megértés kedvéért nézzünk még egy példát. Milyen lenne, ha a Facebook vagy éppen a Google is ICO-val vonna be tőkét befektetők és részvénykibocsátás helyett? Mindkét esetben a profitot a reklám termeli, tehát ezt kellene “tokenizálni”. Egy Facebook ICO úgy nézne ki, hogy a cég reklám tokeneket árulna. Ezekért a tokenekért (és csakis ezekért) cserébe lehetne a Facebookon bannereket, hírfolyamban megjelenő fizetett hirdetéseket venni. Amikor indulna ez a szolgáltatás, nyomott áron meg lehetne venni ezeket a tokeneket, amiknek értéke a szolgáltatás felhasználószámának növekedésével párhuzamosan növekedne, hiszen minél több embert érünk el, annál értékesebb a reklámelhelyezés. Ebből következően, míg az Ethereum esetén az okos szerződések futtatása, addig a Facebook esetén a reklámozás az a szolgáltatás amely a profitot termeli. A profit az, amit “tokenizálunk”, hogy a tokenek eladásával aztán pénzt vonjunk be a projektbe. Ez az ICO-k általános modellje.

Hogyan lesz ebből oktatóközpont a Kanári szigeteken?

Az ENVIENTA projekt keretein belül már több mint 2 éve elkészült egy nyílt forrású oktatóközpont és apartman park terve. A park épületei az újrahasznosítás jegyében használt konténerekből kerülnek majd kialakításra, a bútorok 3D nyomtatással készülnek, az energiaellátást pedig napelemek biztosítják. Mindennek megvalósításához rendelkezünk egy kb. 2000 m2-es területtel a festői szépségű Kanári szigeteken. A létesítmény több funkciós, hiszen egyfelől oktatóközpont, másfelől apartman parkként funkciónál majd. Ez egy megvalósult vízió lesz: egy falatka ízelítő a jövőből. Egy minta arról, hogy így is lehet(ne) élni, leválva a közüzemi hálózatokról, olcsó, környezetkímélő és fenntartható módon, ám luxus körülmények között (automatizált háztartás). Célunk az, hogy példát mutassunk, amit reméljük sokan lemásolnak majd. Épp ezért is tesszük a terveket majd nyílt forrásúvá és ingyenesen elérhetővé mindenki számára.

A terület már rendelkezésünkre áll, de a park felépítéséhez tőkére van szükségünk, amit először közösségi finanszírozás segítségével akartunk összegyűjteni, de nem voltunk elegen egy ilyen kampány lemenedzseléséhez. Majd jött az “ICO forradalom” és úgy gondoltuk itt az idő: adományok gyűjtése helyett kiaknázzuk az ICO modell nyújtotta üzleti potenciált és ENVIENTA tokeneket adunk a támogatóinknak a támogatásuk ellenértékeként. A gyűjtésben egy újfajta, ICO alapú Kickstarterre, a KICKICO-ra fogunk támaszkodni.

A KICKICO kampányunk itt tekinthető meg https://www.kickico.com/campaigns/6003/envienta-home-of-the-future-with-efficiency

A megvalósítást 4 fázisra osztottuk, attól függően, hogy mennyi tokent sikerül majd értékesítenünk, és ezzel mennyi tőkét sikerül összegyűjtenünk.

1. Fázis

A Kanári-szigeteken megépípjük az első ENVIENTA projekt központot. Itt kapnak helyet majd azon létesítmények, amelyek a támogatóink elszállásolását fogják szolgálni. A teljes automatizált önfenntartó épületkomplexummal itt lehet majd kapcsolatba kerülni. A szolgáltatásokat az ICO kampány folyamán ért ékesített tokenekkel lehet majd igénybe venni.

2. Fázis

A már említett projekt center oktatóközpontként is szolgál majd. Minden szolgáltatás tokenekért vehető majd igénybe. Ilyen szolgáltatások: az oktatás, szálláshely bérlés (az oktatóközpont egyben apartman park is), az eszközök (pl. 3D nyomtatók) használata, stb. Az oktatóközpont minden része (konténer házak, bútorok, akvapóniás kert, elektromos rendszerek, szoftverek stb.) nyílt forrású, így a tervek bárki számára ingyen elérhetőek illetve a legyártott formában igény esetén megvásárolhatóak. A tokenek a komponensek megvásárlása esetén is szerepet kapnak majd.

3. Fázis

Az ENVIENTA platform kifejlesztése: amely egyfajta inkubátorként és a további nyílt forrású hardverek gyűjtőhelyeként szolgál majd. A platform kollaborációs lehetőséget biztosít majd a hardver fejlesztők számára, biztosítja majd a nyílt forrású hardverek jogi védelmét, és segít a kereslet és a kínálat összehozásában.

4. Fázis

A nyílt forrású hardverek számára biztosítani kell a megfelelő piaci-, pénzügyi- és gyártói csatornákat. A nyílt forrású hardver viszonylag új terület, és a szabad hozzáférés valamint a decentralizált piac miatt itt exponenciális terjedésre számíthatunk. A nyílt forrású szoftver esetén jól megfigyelhetőek ezek a tendenciák (Android, Linux, Ethereum, stb.). Ugyanez következik majd a nyílt forrású hardver területén is. Bár a forráskód szabad és ingyenes, rengeteg a kapcsolt szolgáltatás, mely már profitot generál. A nyílt forrású hardver esetén ez fokozottan igaz, hiszen fizikai termékről beszélünk. Az ENVIENTA esetén ezen kapcsolt szolgáltatások (terméktámogatás, eszközök biztosítása, komplett rendszerek kereskedelme, stb.) jelentik majd a bevételi forrásokat. Az ENVIENTA szolgáltatásokat és termékeket kínál majd egy exponenciálisan növekvő új piacra és a megtermelt profit a tokenek értékében fog realizálódni.

Az ENVIENTA alapgondolata akár a TESLA-éhoz hasonlítható: elsődleges célunk, hogy megoldást keressünk az emberiség komoly problémáira, de ugyanakkor erre egy jó üzletet is fel kívánunk építeni, hogy az így nyert erőforrásokkal tovább katalizálhassuk a változásokat. Míg a szakmai sajtó azzal van tele, hogy a világ radikális változások előtt áll, mi már gőzerővel dolgozunk ezeken a változásokon.

Amennyiben úgy döntesz, hogy az ICO token kibocsátásunkat követően a befektetőnkké válsz, ezen célok megvalósításában segítesz majd minket.

Támogatásod előre is köszönjük! ENVIENTA ICO token kibocsátás a KICKICO oldalán: https://www.kickico.com/campaigns/6003/envienta-home-of-the-future-with-efficiency