Mire jók az okosszerződések? (és mi köze ennek az ENVIENTA-hoz)

Mire jók az okosszerződések? (és mi köze ennek az ENVIENTA-hoz)

Miután Gabriel Varaljay barátommal elkezdtük írni az okosszerződések programozásról szóló #ethereumtudas cikksorozatunkat, nagyon sok visszajelzést kaptunk. Ezek egyike az a kérdés volt, hogy végül is mire is jók az okosszerződések? Persze, divatos technológia, meg minden, de mennyivel jobb ez mint mondjuk a cloudban (felhőben) futtatni programokat? A kérdés valójában teljesen jogos volt és magam is úgy vélem, hogy a fejlesztők (vagy az ő megbízóik) sok olyan esetben is okos szerződéseket próbálnak alkalmazni, ahol erre nem feltétlenül lenne szükség… mégis megvan ennek a technológiának a helye és haszna. Nekem személy szerint nyilván ez a véleményem, hiszen ha nem ez lenne, nem is foglalkoznék Ethereum programozással. Ebben az írásban arra próbálok majd rámutatni, hogy mi is valójába az okos szerződések előnye, és miért érdemes Ethereum programozással foglalkozni.

Az okosszerződések, amik valójában nem is szerződések

Első körben érdemes arról beszélnünk, hogy az okosszerződések valójában nem szerződések, vagy csak speciális esetben azok. Olyan elosztott rendszeren futó programokról beszélünk, amelyek tárolóként blokkláncot használnak. Ezeket a programokat Ethereum platform esetében többnyire a JavaScripthez igen hasonló Solidity nyelven írják. Ilyen okosszerződések használatával készíthetünk saját valutát, népszavazási rendszert, stb.

Az előbbieknél akár komplexebb rendszerek létrehozására is képesek vagyunk. Ilyenek például a dolgok jövőbeni lefolyásának “jóslására” használt kollektív intelligencia, a NumerAI, komplett önműködő cég (mint amilyen a The DAO volt), sőt mi több a BitNation célkitűzése nem kevesebb, mint hogy a jövőben komplett virtuális államokat legyünk képesek megalkotni. Ezen információk alapján látható, hogy az okos szerződések felhasználási területe meglehetősen szerteágazó, és ennek csak egy igen kis szeglete valójában az, hogy egyszerű szabályok megadásával akár két ember közti megállapodást is rögzíteni tudunk ilyen formában (csak ezek azon esetek, amikor ezek a programok valóban szerződésként funkcionálnak).

Az ENVIENTA

Ahhoz, hogy a címben feltett kérdésre kielégítő választ tudjak adni, had meséljek kicsit arról, hogy én magam hogyan is kezdtem el Ethereum programozással foglalkozni. Annak idején meghívást kaptam az ENVIENTA szervezetbe (ez a cikk is a szervezet neve alatt fut, ahogyan az oktatóanyagunk is).

Az ENVIENTA filozófiája, hogy a világ jelen berendezkedése messze nem optimális, de mi hiszünk abban, valójában sokkal ideálisabb körülmények között is tudnánk élni annál, mint amit most tapasztalunk. És mi ezeken a megoldásokon dolgozunk. Amikor valakinek az ENVIENTA-ról beszélek, mindig a Vénusz Projektet hozom fel példának, hogy egyáltalán az illető tudja hová tenni ez az egész mozgalmat.

Amit a Vénusz Projekt kínál, az nagyon jól hangzik, de jelen helyzetünkből szemlélve eléggé sci-fi kategória az egész. Szerencsére ha még oly távolinak is tűnik ez az egész, a világ mégiscsak e felé tart. Gondoljunk csak a megújuló energiák térnyerésére, a Hyperloop-ra, az önjáró autókra, a robotizálás rohamos fejlődésére, és hasonlókra. Az ENVIENTA célkitűzése a Vénusz Projektéhez képest sokkal szerényebb. Egyszerűen annyi, hogy próbáljuk ezen felsorolt vívmányokat felhasználni egy jobb világ megteremtésére.

Az ENVIENTA filozófiája szerint ehhez interdiszciplináris (ők holisztikusnak nevezik) megközelítés szükséges, vagyis egészében kell vizsgálnunk a kérdéseket. A kedvenc példám erre a robotizálás kérdésköre. Az emberek rettegnek tőle, hogy a robotok elveszik a munkájukat, mert ugye akkor miből fognak élni? A robotizálással együtt tehát szükséges lehet az alapjövedelem bevezetése. Így a legrosszabb rémálmunkból (teljes elszegényedés a robotok miatt) a legideálisabb állapot válik (a robotok dolgoznak helyettünk, mi pedig jólétben élhetünk, miközben azzal foglalkozunk, amivel akarunk). A technológiai fejlődéshez tehát a megfelelő társadalmi változásoknak kell kapcsolódnia. Hasonló módon viszont semmit sem ér a demokrácia megfelelő oktatási környezet nélkül, hisz az emberek rosszul fognak dönteni a kérdésekben.

Jó-jó, itt van ez a hippi mozgalom, de hogy lehet egy ilyennek bármi ráhatása a világra?

Az, hogy egy kis nonprofit szervezetnek bármi ráhatása lehet a dolgok folyására, legalább olyan képtelen ötletnek hangozhat, mint a Vénusz Projekt maga. Csakhogy ilyesmi lépten-nyomon megtörténik a világban. Gondoljunk csak a Linux sikerére, ami egy diák (Linus Torvalds) féléves feladatából a világ legnépszerűbb operációs rendszerévé nőtte ki magát. De nem is kell ennyire messzire mennünk. Vitalik Buterin nevét valószínűleg sokan ismerik, hisz ő az Etherum megalkotója. Ez a kis vézna kölök pár társával együtt jó eséllyel megreformálta a gazdaságot, de legalábbis hatalmas felfordulást okozott a világban az általa fejlesztett rendszerrel. A dolog titka pedig nem más mint az információ szabad áramlása, vagy konkrétabban az Internet és a nyílt forrás. És pontosan ez az amire az ENVIENTA is építkezik. A nyílt forrásban és az információ szabad elérhetőségében látja annak lehetőségét, hogy ráhatása legyen a világra. Olyannyira, hogy az ENVIENTA tovább is lép a szoftvernél és úgy gondolja, hogy a nyílt forrás sok más területre is kiterjeszthető. Innen is a szlogen: open source everything. A szoftver világban már szinte vezető szerepet tölt be a nyílt forrás, de egyre népszerűbb a nyílt forrású hardver is, és persze a nyílt tudás. A gondolatok hasonlóan működnek mint a vírusok. Egy kellően életképes gondolat képes emberek millióit megfertőzni, és járványként szétterjedni a világon.

Ez mind szép és jó, de mi köze ennek az okos szerződésekhez?

Ahogyan a nyílt forráskód demokratizálta a szoftver világát, úgy a blockchain és az okos szerződések demokratizálják a gazdaságot (sőt, talán még ennél is többet). Arról van tehát szó, hogy új terület nyílt meg az ENVENTA és az ahhoz hasonló alulról jövő innovatív kezdeményezések előtt, hogy akár radikális változásokat idézzenek elő a világban, ezzel egy ideálisabb irányba hajtva azt.

Nemrég Gabriel arról cikkezett, hogy az egyes kriptovaluták “hívői” törzsekbe tömörülnek. Én akkor erre azt válaszoltam, hogy ezek nem törzsek, hanem az államok új formái, csak még nem elég letisztult ez az egész. Mit is jelent ez? Az ENVIENTA keretei között sokat foglalkozunk az önfenntartás lehetőségeivel. Ha nem tetszik a rendszer, vonulj el távol a világtól, termeld meg magadnak az ételt, és légy a magad ura. Elég drasztikus váltás és talán nem is feltétlen szükséges. Amiből általában ki akarnak vonulni az emberek, az a gazdasági rendszer, ez pedig a kriptovalutáknak hála megoldható a nélkül is, hogy kiköltöznénk az erdőbe. Alkothatunk akár virtuális önfenntartó közösségeket, akik saját valutával rendelkeznek és kölcsönösen megegyeznek, hogy elfogadják ezt.

Én elfogadom ezt a munkámért és fizethetek ezzel a megtermelt ételért, más szolgáltatásokért, stb. A modern technológiának hála ma már bárki bárhol leválhat a hálózatról (sziget üzemű napelemes rendszer, fúrt kút, stb.), így kivonulhatunk a rendszerből úgy, hogy mindeközben a lakhelyünk változatlan. Nem kell kivonulnunk a világból, elég ha virtuálisan megtesszük mindezt. Az adott lokális valuta mellé okos szerződések segítségével saját adórendszert és más szabályrendszereket is programozhatunk. Ezzel együtt már szerintem mindenkinek kezd kirajzolódni a virtuális állam koncepciója. Globalizált világunkban, ahol az információ mellett a személyek, szolgáltatások és árucikkek szabad áramlása is megoldott, ráadásul egyre inkább az információ irányába tolódik a fókusz (3D nyomtatott tárgyak, kiterjesztett valóság, virtuális jelenlét, stb.), egyre inkább mellékessé válik, hogy földrajzilag hol élünk. A jövőben egyre inkább el fognak tűnni a határok, és a szerepüket talán épp ezek a blockchain alapú alternatív gazdasági rendszerek veszik át. Ha pedig ezek a gazdasági rendszerek az új államok, akkor az okos szerződések a jogrendszer.

És hogy miért van szükség ehhez okos szerződésekre és blokkláncra? Azért, mert egy állam komoly dolog. A pénzrendszer feletti irányítás átvétele vagy egy korrupt választási rendszer hatalmas károkat okozhat (ahogy okoz is szerte a világban). Mivel a blokklánc felett nem uralkodik senki (azt a rendszer felhasználói decentralizált módon tartják fenn), az okos szerződések működése nem befolyásolható (nem korrumpálható a rendszer), ezért szilárd alapot adhat egy ilyen virtuális állam megteremtéséhez. E mellett azt se felejtsük el, hogy mivel nincsenek központi csomópontok, a rendszert nem lehet betiltani, ellehetetleníteni vagy megsemmisíteni.

Talán sokan nem egy ilyen jellegű cikket vártak a cím alapján. Technikai fejtegetést redundanciáról, konszenzusról, trustless hálózatokról, stb. De remélem azért sokan pozitívan csalódtak. A mai írással csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy ez a dolog a technológián messze túlmutat és a rendszerben olyan potenciál rejlik, amire sokan nem is gondolnának. A blokklánc és az okos szerződések fenekestül fogják felforgatni a világot. Kár lenne erről lemaradni.

Hát, ezért érdemes megtanulnod okos szerződéseket programozni… ;)

Kövess minket

Épp ezért érdemes feliratkoznod ERRE a medium csatornára, de követheted az ENVIENTA Magyarországot Twitteren, vagy akár csatlakozhatsz a tematikus Facebook csoportunkhoz is.