Solidity alapozó, avagy tanulj meg Ethereum okosszerződést programozni! #ethereumtudas

Solidity alapozó, avagy tanulj meg Ethereum okosszerződést programozni! #ethereumtudas

Tarts velünk, mert mi azt tűztük ki célul, hogy beveztünk téged az Ethereum smart contract programozás világába, mindezt úgy, hogy ez alap szintű programozási ismeretekkel is elsajátítható lehessen. Az okosszerződés programozás egy keresett (és még nem annyira elterjedt) szakma, amiből kár lenne kimaradni.

De mi is az az Ethereum?

Az Ethereum egy olyan blokklánc (blockchain) megvalósítás, ami képes okos szerződések (smart contracts) futtatására.

Mi az a blokklánc?

A blokklánc (blockchain) mint technológia kifejlesztése Statoshi Nakamoto nevéhez fűződik, és legismertebb megvalósítása a BitCoin kriptovaluta. Statoshi Nakamotoról azt érdemes tudni, hogy senki sem tudja ki ő. Talán nem is egyetlen embert takar a név. Akárki is legyen, megoldást talált arra a problémára, hogy hogyan lehet egy teljesen megbízhatatlan csomópontokból álló egyenrangú hálózat felett nagyon megbízható adatbázist kialakítani.

Dióhéjban annyi a lényeg, hogy ebben az adatbázisban nem adatokat tárolunk, hanem adat változásokat (tranzakciókat). Ezeket a változásokat a csomópontok blokkokba gyűjtik és egy láncba fűzik (innen ered a blokklánc elnevezés). Minden blokkot másik csomópont hitelesít és minden blokk visszahivatkozik az előző blokkra, így ha bárki bármit visszamenőleg akarna módosítani, úgy módosítania kellene az összes utána következő blokkot is. Ráadásul amint az új blokk elkészül, azt minden csomópont (ezek több ezren vannak) lemásolja (akit bővebben érdekel a blokklánc, az itt olvashat róla).

Amit mindebből nekünk érdemes megjegyezni, hogy a blokklánc “nem felejt”. Ha valami oda bekerült, akkor az bizony ott is marad az idők végezetéig. A blokklánc ilyen mértékű megbízhatóságának köszönhető, hogy megszülethetett a BitCoin, az első digitális pénz, amit nem egy bank, hanem gépek egyenrangú hálózata kezel.

Mi az okosszerződés?

Mivel a blokklánc egy általános adatbázis, ezért nem csak pénzügyi tranzakciók tárolhatóak benne, hanem akár programkódok is. Ezeket a futtatható programokat hívják okos szerződéseknek (smart contracts). Ha a BitCoint rendszerét egy hatalmas pénzügyi tranzakciókat tároló adatbázisnak képzeljük el, akkor az Ethereum egy hatalmas szuperszámítógép, ami a tranzakciók tárolása mellett ilyen aktív kódok futtatására is képes.

Amint az Ethereum hálózatán létrehozunk egy okos szerződést, az onnantól kezdve “önálló életet él”. Egy okos szerződésnek ugyanúgy van Ethereum címe, mint bármelyik Ethereum felhasználónak, így virtuális pénzt (Ethert) is utalhatunk neki, amivel aztán ő rendelkezik. Léteznek egyszerűbb okos szerződések, amik például egy saját pénz működését írják le, de akár komplett cégeket is le lehet programozni ilyen módon, amik létrehozásuk után teljesen önállóan működnek. Ezeket a “cégeket” DAO-nak hívják és akár olyan fokú önállósággal is rendelkezhetnek, hogy még az őket létrehozó fejlesztő is képtelen befolyásolni a működésüket.

Kövess minket!

A cikksorozat további részeiben ezekkel az okos szerződésekkel fogunk közelebbről megismerkedni, és megtanuljuk azt is, hogy hogyan készíthetünk ilyeneket mi magunk is.

Hogy mindez tényleg felfogható lehessen a cikksorozatot ketten fogjuk írni. A programozói részekért jómagam Laszlo Fazekas(fejlesztő) felelek majd, azért pedig, hogy tényleg minden érthető legyen Gabriel Varaljay (marketing) “játssza majd a naivat” (tesz fel kérdéseket, magyarázza újra a feldolgozott anyagot).

Épp ezért érdemes feliratkoznod ERRE a medium csatornára, de követheted az ENVIENTA Magyarországot Twitteren, vagy akár csatlakozhatsz a tematikus Facebook csoportunkhoz is.

További írások: